Ismerős az a gombóc a torokban, amikor este a gyerekedre nézel, és felmerül benned: "Vajon fel tudom készíteni a jövőre? Jól csinálom?" Hadd nyugtassalak meg: A jövő nem félelmetes. Nem kell mindentudó kősziklának lenned. A régi modell, ahol te vagy a "tanár", ő pedig a "diák", már a múlté. A legszebb kaland nem az, ha tanítod őt, hanem ha vele együtt tanulsz . Merd megmutatni, hogy te sem tudsz mindent. Ez nem gyengeség, hanem példamutatás: így tanítod meg neki a kíváncsiság

Sokszor érezzük úgy szülőként, hogy a pályaválasztás útvesztőjében nekünk kell lennünk az iránytűnek. Hogy nekünk kell tudnunk a helyes válaszokat, látnunk kell a jövőt, és meg kell óvnunk gyermekünket a rossz döntésektől. Ez a teher néha nyomasztó, és a féltésünk könnyen átcsaphat kéretlen tanácsokba vagy aggodalmaskodásba. De mi lenne, ha levennéd ezt a terhet a válladról? Mi lenne, ha a legjobb dolog, amit tehetsz, nem egy konkrét útirány kijelölése, hanem egyetlen, szívbő

Sok kamasz látszólag „nem akar semmit”.De ha jól kérdezel, kiderül, hogy valójában rengeteg minden érdekli — csak nem tudja kimondani, mi hajtja belülről. 👉 Próbáld ki ezt az 5 kérdést, és figyeld, melyiknél csillan fel a szeme: Mi az, amit akkor is csinálnál, ha nem kapnál érte jegyet vagy pénzt? Mikor érzed azt, hogy „ezt most jól csináltam”? Ki az, akinek a helyében szívesen lennél egy napra – és miért? Melyik pillanatban szoktad elfelejteni az időt, mert annyira belemerü

Sok szülő panaszkodik arra, hogy a gyereke „nem motivált”. Pedig a legtöbb kamaszban nem a motiváció hiányzik , hanem az, hogy nem találja, mi irányba érdemes mozdulnia . Ha megfigyeled, mindig vannak pillanatok, amikor mégis  felcsillan benne valami. Amikor mesél valamiről, és hirtelen gyorsabban beszél. Amikor elmélyül valamiben, és elfelejti az időt. Amikor valaki megdicséri, és újra hinni kezd magában. Ezek a pillanatok mutatják meg, mi élteti igazán . A motiváció ugyanis

A kamaszok egyik leggyakoribb kommunikációs formája: a csend . És bár kívülről ridegnek tűnhet, belül sokszor épp az ellenkezője történik: feldolgoz, vívódik, védi magát . Ezért amikor hallgat: nem feltétlenül dacos, csak nincs meg a szókészlete ahhoz, amit érez; nem biztos, hogy nem érdekli, lehet, hogy fél a kudarctól; lehet, hogy épp „emészti” a korábbi beszélgetést, és dolgozik benne a gondolat. Amit tehetsz: 🤝 Tarts ki a jelenléteddel. Mondhatod például: „Nem kell most

A leggyakoribb mondat, amit kamasz szülők mondanak: „Próbáltam beszélni vele a jövőjéről, de lepattantam. Elzárkózik. Azt mondja: nem tudja, nem érdekli…” És ilyenkor mit teszünk?👉 Újrapróbáljuk.👉 Ráerősítünk: „Ez fontos!”👉 Behozzuk az érveket, példákat, rémtörténeteket. A kamasz ilyenkor mit hall? – „Nem vagyok elég.” – „Nem gondolkodhatok másképp.” – „A szüleim csalódottak.” És bezárkózik még jobban. E heti gyakorlat: 🔑 Cseréld le a kérdéseket tükrözésre! Ne azt kérdezd

Sok szülő fordul hozzám azzal, hogy: „A kamasz fiam/lányom alig beszél velem. Egy-egy szó, morranás, vagy csak egy vállrándítás a válasz. Pedig régen olyan jókat beszélgettünk...” Ha te is így érzed, fontos tudnod: nem vagy egyedül , és nem rontottál el semmit . A kamaszkor természetes velejárója az, hogy a gyerek leválik , önállóvá válik. Ez gyakran azzal jár, hogy kevesebb szót kapunk, több ajtócsapódást, és sok-sok csendet. De van egy jó hírem: a kapcsolat újraépíthető. Ső