Dénes és Kinga is így kerestek meg. Kinga elkezdett beszélni. Kiabálás egymással nem volt, pedig még az is jobb lett volna. Ahogyan elkezdtem összerakni a puzzle-t, úgy jártam, mint a viccben az egyszeri munkásember: a gyárból darabonként hazacsempészi a vetőgép alkatrészeit, aztán összerakja, de sehogy sem jó, többször is megpróbálja, de mindig aknavető lesz a végeredmény.
Kinga vezető beosztásban dolgozik. Dénes is középvezető volt, mielőtt Kingával találkoztak. Középvezetőként kiégett, sőt soha nem is azonosult a munkájával. Jól keresett, de nem oda való volt. Tizenhárom év után hagyta ott a jól fizető állást. Közgazdász diplomával futárként dolgozik.
Nők számára fontos a jó pályaválasztás. Férfiak számára pedig életbevágó. Ha egy férfi nem szereti amit csinálnia kell, megakad a személyiségfejlődése. Jobb esetben felvesz néhány hasznos női viselkedésmintát, a párja imádója lesz, talán kiváló háziasszony, de biztosan nem egy olyan férfi, akivel egy nő nyugodtan vállalna gyermeket. Néhány hónap múlva Kinga értesített, hogy szakított Dénessel és fellélegzett. Dénes nem. Túl gyakran látok ilyen gyökereiben elrontott életeket.
Dénesnek és Kingának nem volt szerencséje egymással? Én határozottan azt látom, hogy aki pályát választott, életet választott vagy annak hiányát, ami egy férfi esetében kiterjed az egész személyiségére. A pályaválasztás nem szerencse kérdése.
