A gyerekeink nem azt tanulják, amit mondunk, hanem azt, ahogy élünk.
- Bakk L. Zalán
- Nov 20
- 1 min read
Updated: Nov 26

Hiába ismételjük százszor, mit tartunk fontosnak — ők azt viszik tovább, amit nap mint nap látnak: hogyan döntünk, hogyan fejlődünk, hogyan viszonyulunk a saját életünkhöz.
És ide tartozik a munkánk is.
A gyerekek általában pontosan érzik, hogy anya vagy apa szereti-e, megbecsüli-e a munkáját, vagy épp csak részben testhezálló, félig-meddig vállalt úton halad. Ez is információ nekik. Iránymutatás. Azt üzeni: figyelj majd oda a saját pályaválasztásodra.
Nem probléma, ha a szülő nincs tökéletesen a helyén. Az sem baj, ha vannak hiányok. Azzal is hatalmasat segítünk, ha őszintén beszélünk arról, mi az, amit szeretünk a munkánkban, és mi az, ami hiányzik belőle. Ettől is láthatóvá váli számukra, hogy a döntésekhez tudatosság kell.
Ha azt látják, hogy mi is fejlődünk, tanulunk, kérdezünk, kíváncsiak maradunk,akkor számukra ez lesz a természetes út.
A jó példa nem hangos. Nem erőlködik. Egyszerűen jelen van — és formál.
📞 Készüljetek fel a közös utazásra!
🎯 A leggyorsabb megoldás: Ha úgy érzed, elakadtatok, ne küzdj egyedül. Foglalj egy ingyenes, 15 perces konzultációt, ahol közösen megnézzük, milyen típusú segítségre van szüksége most a gyermekednek. Link az időponthoz.
📄 Gyors segítség estére: Ha csak egy jó eszköz hiányzik a beszélgetés elindításához, töltsd le ingyenes kérdéssorunkat. Ez a „puska” segít átlendülni a hallgatáson anélkül, hogy faggatózásnak tűnne. Próbáljátok ki vacsora közben: https://www.palyavalasztasom.hu/10kerdes



