Search
  • Bakk L. Zalán

Két jogászhallgató - két rossz döntés?!

Hétvégén beszélgetésbe elegyedtem egy rokonszenves fiatal párral. Mindketten jogásznak tanulnak. Megkérdeztem, hogy miért a jogi pálya mellett döntöttek.


A lány azt válaszolta, hogy eredetileg kertészmérnök szeretett volna lenni, de... - és nem fejezte be a mondatot. Az arcáról azt a szokásos okot lehetett leolvasni, hogy a környezete nem támogatta őt a kertészmérnöki elképzelésében, ezért inkább lesz jogász, amit könnyen elfogadott a családja. A család (nincs jogász a családjukban) nyilván nincs tisztában vele, hogy egy mai fiatal jogásznak milyen boldogulási lehetőségei vannak. És azzal sem voltak tisztában valószínűleg, hogy kertészmérnöki pálya felértékelődésen megy keresztül. Amikor pedig a tájékozatlanság félelemmel társul, akkor maradnak a jogi és orvosi "biztos" pályák. Mindenesetre nagy kár, hogy a családja nem mert mögé állni.


A fiú esete más. Kőművesként dolgozott, amit megutált. Elméletorientált, kevés mozgást preferáló, túlsúlyos személyről lévén szó, érthető. Elmondása szerint a jogi pályát a presztízs miatt választotta. Ő úgy fogalmazta meg, hogy társadalmi rang miatt, mert a Dr. előtag a neve előtt mégiscsak jól fog kinézni.


Ennek fiúnak talán fogalma sem volt arról, hogy mi érdekli őt. Egy érték alapján választott, az érdeklődés helyett. Ez azért tilos, mert a vezető munkaértékek (az ő esetében a presztízs) bizony néhány évente cserélődnek, csak a munkaérdeklődés stabil és állandó, és azért csak az érdeklődés képes közép és hosszú távon motivációt biztosítani a sikeres munkavégzéshez.

13 views0 comments